Taxonómia

Rendszertan, avagy a klasszifikáció tudománya – melynek alapja a homologizáció –  mely a dolgok, fogalmak osztályozásával, kategorizálásával foglalkozik. A taxonómia magában foglalja a rendszerezést és annak elvét is.

A taxonómia klasszifikációs elvek alapján rendszerezi– hierarchikus, faszerkezetű vagy egyéb modellbe – az azonos jellemvonásokkal rendelkező, vagy közös témájú fogalmakat. A taxonómia – a klasszifikáció által – az irányított gépi tanulás alapjául szolgál, mivel a szigorúan és egyértelműen meghatározott szabályok általi rendszerezés jól használható a gépi tanuló alkalmazásokhoz.

A taxonómia atyjának Carolus Linnaeus, svéd botanikust tartják, akinek Systema Naturae című könyve még ma is az élőlények besorolásának és tudományos nevük meghatározásának alapja.

Lingvisztikai értelemben a taxonómia a nyelv alkotóelemeinek osztályozásával és a csoportok közötti kapcsolatokkal, összefüggésekkel foglalkozik, így válva a szövegelemzés egyik alapjává. A nyelvészeti taxonómia célja a különböző nyelvekben megtalálható lingvisztikai kategóriák (pl: igealakok, szenvedő szerkezetek) csoportosítása.

A taxonómia egyik területe a tezauruszok kialakítása.

Angol megfelelő: taxonomy